Kézben tartott irányítás

2018.11.19

Teljesen megszokott, hogy egy erőművet vagy bonyolult üzemet egyetlen központi vezérlőből irányítanak.  Egy város élete talán még ennél is bonyolultabb – egy integrált irányítóközpont azonban annak működését is nagymértékben képes segíteni.

Ha egy város eléri a 100-150 ezer fős nagyságot, már sűrűn szembe kell néznie a nagyvárosokra jellemző nehézségekkel: az erősödő közlekedéssel, a dugókkal, a helyenként romló közbiztonsággal, a közszolgáltatások zavaraival (a közvilágítás kimaradása, csőtörések, kátyúk, egyebek). Egy nagyváros hatékony üzemeltetése komplex feladat, ahol szinte minden elem hatással van az összes többire. Csőtörés van egy utcában? Értesíteni kell a szolgáltatót, riasztani a városüzemeltetési céget, esetleg a rendőrséget, szükség esetén átszervezni a tömegközlekedést, és minderről értesíteni a lakosságot.

Ezt a feladatot könnyíti meg a városirányítási központ – ismerteti a lehetséges megoldást Topa Gábor, a T-Systems szakértője. Valós, fizikai központot kell elképzelni, ahová befutnak a térfigyelő kamerák képei. Ezeket jellemzően most a rendőrségen figyelik, de a hatóság értelemszerűen a közbiztonsággal törődik – nem az ő dolguk, hogy egy kialakuló dugóval vagy egy észlelt csőtöréssel foglalkozzanak. A kamerákon kívül ide érkezhetnek a városi honlapra írt lakossági levelek, a települési mobilapplikációban megtehető bejelentések is (kátyúk, illegális szemétlerakás, egyebek). „Fontos lehet, hogy ezek a bejelentések ne mindig a polgármesteri hivatalba kerüljenek, ahol még meg kell keresni a felelős szervet és továbbítani a feladatot. Inkább a városirányítási központban ülő szakemberek döntsék el, mi a teendő, és ha kell, intézkedjenek azonnal”, érzékelteti ennek jelentőségét Topa Gábor.

Természetesen egy jól működő központ nem csak monitorokból és telefonokból áll. A rendszer lelke, vagy még inkább idegrendszere a város igényeire szabott folyamatvezérlő alkalmazás. Amikor a központ – ha úgy tetszik, a fej – valamilyen nem várt eseményt érzékel, ezen az idegrendszeren keresztül továbbítja döntéseit, üzen a végtagoknak és mozgatja azokat, például a városüzemeltetési céget vagy a szolgáltatókat. Ezzel együtt a technológiai megvalósítás nem jelent igazán nehézséget. Sokkal keményebb dió lehet a folyamatok kitalálása, valamint a felelősségi és hatáskörök pontos definiálása, mondja a szakértő. Egy ilyen városirányítási rendszer évtizedekre meghatározhatja a település informatikai és technológiai fejlődésének irányait – úgy kell tehát átgondolni a kialakítását, hogy hosszú éveken keresztül ezen a platformon keresztül fogják menedzselni a város életét.

A kiindulási pont általában a köztéri kamerarendszer és az arra épülő közbiztonsági alkalmazás. Innen adódik a továbblépés, hogy – szintén kamerákat alkalmazva – figyelemmel kísérjék a forgalmat, a dugók kialakulását, és beavatkozzanak, ha szükséges. Az automatikus közlekedésbefolyásolás már nem ilyen egyszerű, de némi ráfordítással az is megoldható. Integrálható a központba a helyi közösségi közlekedés irányítása is, különösen, hogy azt a legtöbb helyen már amúgy is komoly informatikai rendszerekkel támogatják. Helyet kaphat a központban a városüzemeltetési cég diszpécsere, és intézkedhet a kátyúk, az illegális szemét, a csőtörés és minden más ügyében.

A városirányítási központ legnagyobb előnyét pontosan ez a szinergia, ez az integráltság adja – hangsúlyozza Topa Gábor. A különböző szakterületek képviselői egymás mellett ülnek, közvetlenül kommunikálnak és így egymással összhangban tudnak intézkedni bármilyen probléma esetén. A folyamatvezérlő szoftver az előre beállított szabályok alapján abban is segít, hogy adott esemény bekövetkeztekor kinek milyen feladatot és milyen sorrendben kell végrehajtania. A cikk elején említett csőtörés esetében például percek alatt elintézhető minden, hogy a város életében minél kisebb fennakadást okozzon a hiba. Hosszabb távon mindez jelentős költségcsökkenéshez vezet, és nem utolsósorban a lakosok is jobban érzik magukat.