Kontrollált energiafogyasztás

2018.11.16

Miközben a magán- és üzleti életben egyre több mindent lehet a távolból is elintézni, az energiamérők leolvasása továbbra is úgy történik, mint évtizedekkel ezelőtt. A Narrow Band IoT (NB-IoT) technológia segítségével azonban végre ez is megváltozhat.

Az energiafelhasználás pontos mérése és előrejelzése a szolgáltatóknak és a nagyfogyasztóknak egyaránt fontos. Előbbiek a termelési kapacitás előre tervezése miatt viszonylag pontos előrejelzést kérnek a várható felhasználásról, és plusz díjakkal büntetik az eltéréseket. Utóbbiaknak pedig pont ezért lényeges, hogy mindig tisztában legyenek a fogyasztási trendekkel.

Az igények nem újak, ezért már a GSM-korszak hajnalán is jó pár cég foglalkozott a mérők távoli leolvasásával – idézi vissza a múltat Seres Tamás, a T-Systems Okos Technológiák Kompetenciaközpont munkatársa. Akkoriban a GPRS-t használták adatátvitelre, az ilyen modemek azonban sokat fogyasztottak. Nemritkán a mérőórával megegyező méretű akkumulátorcsomagra volt szükség akár csak egy-két éves működés biztosításához. Mivel ez igen drágává tette a megoldásokat, azok nem is terjedtek el széles körben.

A kommunikációs technológiák fejlődése azonban új lehetőségeket tárt fel, és ezek között is az egyik legígéretesebb a Narrow Band IoT (NB-IoT) – veszi át a szót Belovai Beáta, a T-Systems értékesítési konzultánsa. Az adatok továbbítását ez saját, erre a célra dedikált mobilhálózaton végzi, amelyet a bázisállomások továbbfejlesztésével, a meglévő 4G LTE-hálózatokból „csípnek le”. Ennek megfelelően a mérések helyszínén nem kell helyi hálózatot (wifi, Bluetooth) kiépíteni, cserébe csak ott alkalmazható, ahol a mobiltársaság biztosítja az NB-IoT hálózatot. A Magyar Telekom esetében ez jelenleg (2018. októberében) Budapest területét jelenti, de a hálózat folyamatosan bővül.

A NB-IoT egyik legfőbb előnye, hogy sokkal kevesebb energiát használ fel, mivel a modem az adatküldések közötti időben alvó állapotba helyezi magát – ez az összidő 90 százalékát is jelentheti. Ennek megfelelően egy ceruza méretű tápegységről 5-7 évig is működhet a kommunikációs modul. (Villanymérők esetében jellemzően 10-15 percenként, gáz- és vízmérőknél óránként szokás küldeni a fogyasztási adatokat.)

A kommunikációs modullal gyakorlatilag bármilyen meglévő mérőóra (gáz, víz, áram, hőmennyiség) „felokosíthatóvá” válik, de a T-Systems IoT-partnerprogramjában részt vevő vállalatok számos újfajta mérőberendezést is kifejlesztettek és legyártottak. Összességében a technológia kellően olcsó távleolvasást tesz lehetővé ahhoz, hogy nagy tételben is érdemes legyen használni.

A T-Systems okomérőkkel kapcsolatos szolgáltatásai nem merülnek ki a mérők leszállításában, felszerelésében és az adatok továbbításában. „Amennyiben a szolgáltató ezt igényli, az mérőkből beérkező nyers adatokból részletes kimutatásokat is tudunk készíteni”, mondja Seres Tamás. Az adatok elemzése számtalan lehetőséget kínál. A szolgáltató részletesebb és pontosabb adatokhoz jut a fogyasztásról, ami az első lépcső lehet a fogyasztási csúcsok kisimítása felé – márpedig minél egyenletesebb a terhelés, annál gazdaságosabban üzemeltethető bármilyen energiaelosztó hálózat. Ha a rájuk vonatkozó adatokat a lakossági fogyasztók is elérhetik, fel tudják mérni saját energiafelhasználási szokásaikat, és tanácsokat kaphatnak a fogyasztás csökkentésére, optimalizálására. Arra is figyelmeztetheti őket a szolgáltató, ha hirtelen megnő a fogyasztás, ami akár egy zárlatos készülékre vagy rejtett csőtörésre is utalhat.