Adatok, függöny nélkül

2018.11.20

Azt mondják, az információs társadalom olaja az adat. A hasonlat annyiban sántít, hogy az olajjal ellentétben az adat egyre nagyobb mennyiségben áll rendelkezésre és mindenkinek van belőle. Annyiban viszont nagyon is megállja a helyét az analógia, hogy az olajhoz hasonlóan az adat is a legváltozatosabb módokon hasznosítható, és ha rosszul bánnak vele vagy nem tudják milyen minőségű, rendkívül nagy károkat tud okozni.

Az idei Symposium egyik csemegéjének ígérkező panelbeszélgetése is az adatok kérdését járja körül. A három résztvevő Dr. Fehér Péter közgazdász, egyetemi docens, a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karának dékánhelyettese; Pléh Csaba Széchenyi-díjas pszichológus, nyelvész és Kertész János akadémikus, fizikus és hálózatkutató, a BME és a CEU professzora, adatelemző lesz, a beszélgetést pedig Keleti Arthur, a T-Systems Magyarország kiberbiztonsági stratégája fogja moderálni. „Szándékosan nem elsősorban informatikusokat invitáltunk meg a pódiumra, mert az adatok felhasználásának, elemzésének és védelmének témáját más területek bevonásával, holisztikusan lehet megközelíteni, és fókuszt kell helyeznünk a gazdasági realitásokra is”, mondja előzetesen Keleti Arthur.

A tervek szerint a beszélgetés során több nagy kérdéskört érintenek. Egyrészt megvizsgálják, hogy informatikai szempontból mi mindent lehet már kezdeni az adatokkal, milyen mélységig lehet elemezni, személyiségi profilokat készíteni belőlük. Ebből adódik a következő kérdés a pszichológus számára: milyen hatással van az emberekre, ha szembesülnek azzal, hogy szinte mindent lehet róluk tudni? Zavarja-e őket, ha személyre szabott reklámokkal bombázzák őket, ha a cégek (illetve az általuk alkalmazott mesterséges intelligencia) már előre tudják, mit akarnak vásárolni, hova akarnak utazni? Hol húzódnak az etikai és morális határok az adatgyűjtésben és –felhasználásban? Az is érdekes kérdés, hogy egy embert meg lehet-e ismerni pusztán a róla online fellelhető adatok elemzésével, vagy ennél azért több van mindenkiben? Kérdés az is, hogy hol húzodik az emberi befogadóképesség határa, a fejünk ugyanis „nem növekszik”.

A fogyasztók adatainak gyűjtése és elemzése pedig elvezet ezek gazdasági hasznosításához. „A legnagyobb internetes vállalkozások, az Amazontól az Alibabáig, az adatelemzésből nőttek óriásira, abból, hogy szinte jobban ismerik a vásárlóikat, mint ők saját magukat. Így aztán fel kell tennünk a kérdést, hogy a magyar vállalatok is ismerik a saját vevőiket? Vagy csak annyit tudnak róluk, amennyi a CRM- és a kereskedelmi rendszerben van, és arról már a rendelkezésükre álló adataik szintjén fogalmuk sincs, hogy hány gyereke van, hova szeret járni nyaralni, mi a kedvenc étele és legfőképpen milyen igényei vannak, mit akar vásárolni?  Ha pedig nem tudnak ennyi mindent, kíváncsiak-e ezekre az információkra? Mert ha te nem vagy kíváncsi, biztosan lesz egy konkurensed, aki igen, és talán pont ennek a segítségével előz meg téged a piacon”, vázolja az adatalapú gazdaság által felvetett kérdéseket Keleti Arthur.

A T-Systems IT-biztonsági stratégája egyetért a Gartner azon becslésével, hogy néhány év múlva a legérzékenyebb adataink 75 százalékát nem leszünk képesek megfelelően megvédeni, azok egy kisebb-nagyobb kör számára ismertek lesznek. Eljön egyfajta transzparencia ideje, amikor az egyénnek gyakorlatilag korlátozottan lesznek titkai, egész élete sok szempontból nyitott könyvvé válik. A történelemben ez nem ismeretlen, a kisebb közösségek (például egy kis falu lakói) is mindent tudtak a másikról, ahogy a protestáns Hollandiában is függöny nélkül élték életüket az emberek. Most viszont mindez globális szinten és a kibertérben játszódik le, ahol még azt sem látjuk ki és mikor kukucskál be az ablakunkon, és mivel ilyen még soha nem történt az emberiséggel, nincs receptünk a teljes védelemre. Nem tudhatjuk, hogy ez az út merre visz minket, miként fogja átalakítani az emberek gondolkodását. Ha már nem tudják megakadályozni személyes adataik és magánéletük egy jó részének napvilágra kerülését, akkor előfordulhat, hogy legalább saját javukra fordítják majd – például azzal, hogy mindenkitől személyre szabott szolgáltatásokat igényelnek és várnak el.

Az nem kérdés tehát, hogy erre a szerelvényre fel kell ugrania minden vállalatnak és állami szervezetnek, még akkor is, ha nem lesz belőlük 40 milliárd USD marketing bevételt termelő közösségi média szolgáltató. Az viszont kérdés, hogy az átalakulást ki, mikor és milyen formában hajtja majd végre. A panelbeszélgetésben azonosítják majd, hogy mi gátolhatja a szervezeteket ma ebben és azt is, hogy milyen előnyökhöz juthatnak azok, akik élnek az adatok elemzésével.